Raoul Renier - Sötét Mersant sorozat

Már volt szerencsém korábban is Kornya Zsolt könyveit olvasni, a M.A.G.U.S. világán máig ő a kedvenc íróm. Amikor viszont még igen, meg sem fordult a fejemben, hogy ezeken kívülálló regényeket is alkotott, így a szemem felcsillant mikor két éve a Delta Vision kiadó Sötét Mersant történeteit újranyomta. A fantasy könyvekkel viszont igyekszek óvatosan bánni, akadt már rossz élményem velük többször is, így egy négykötetes könyvsorozat megvásárlását alaposan meg akartam fontolni. Végül addig fontolgattam, míg idén október elsején a kiadó kitálalt első 17 e-könyvével, mindegyik a papír árának töredékéért, köztük ezzel a négy könyvvel is.

Megvettem. Jól tettem. Nagyon.

Sir Terry Pratchett - Piramisok

A Korongvilág regények mindig kellemes kikapcsolódást és elgondolkodással vegyek nevetéssel eltöltött órákat jelentenek számomra. Ezek a történetek egy a miénkre nagyon emlékeztető világban játszódnak, csak éppen a babonák igazak, és a biztonság kedvéért nem árt, ha minden istenéhez imádkozik az ember egy kicsit.
A Piramisok a Delta Vision kiadó most már több éves áldásos tevékenységének az egyik eredménye, aminek kapcsán a teljes Terry Pratchett könyvsorozatot végre egy kiadó hatásköre alá vonták, s a régen már megjelent könyveket újra kiadják, s közben természetesen előrefelé is haladnak. Örök hála.

Haverom a messiás - Biff színpadon és könyvben - és aláírás Kleinheicz Csillától

Magát a könyvet már évekkel ezelőtt olvastam, de nagyon megfogott, és azonnal Christopher Moore "fanná" tett. Azóta is nem sokkal a megjelenésük után elolvasom minden magyarra fordított művét, és nem szoktam csalódni.
Év elején hallottam először a hírt, hogy az író, aki amúgy még soha nem adott se film se színházi jogokat, éppen egy magyar színtársulattal tette meg a kivételt, és hat hónapra korlátozott ideig megengedte nekik feldolgozásuk bemutatását a nagyérdeműnek. Sajnos vidékiként kissé bonyolult volt megszerveznem, de még éppen időben sikerült megtekintenem.

Budapest noir és Gordon Zsigmond novellák - ekönyv

Az ekönyvek elterjedésének lelkes támogatójaként nagyon megörültem az Agave kiadó lépésének, amikor is három könyvével belépett az elektronikus könyvek egyenlőre teljesen kihalt magyar piacára. Ezen könyvek közül Kondor Vilmos regénye fel is keltette az érdeklődésemet, s bár a detektívregényeket általában annyira nem kedvelem, és az árát is kicsit soknak tartottam, de a molyos értékelések hatására azért beruháztam rá.

Megérte. Nagyon. Az utóbbi idők egyik legpozitívabb csalódását okozta.

Királyok vihara - Tűz és jég dala 2-3. kötet és egy 2. évadkezdés

Ismét azzal a nehéz problémával nézek szembe, hogy a Tűz és jég dalának köteteiről írjak úgy véleményt, hogy közben a történetből apró részleteket sem érintek. Lássunk neki, de csak röviden!

A második kötet befejezése annyira feltüzelt, hogy rögtön folytattam is  a harmadikkal, így hát most egyben tárgyalok róluk többé kevésbé, és a közben folytatódó sorozatról is ejtek pár szót.

A betörő aki Spinozát olvasott

Bernie, aki másodállásban antikváriumát vezeti továbbra sem képes ellenállni a mások házába lépés okozta érzésnek, így egy jó fogásnak ígérkező munkát vállal, ezúttal Carolyn a kutyafodrász segítségével. Persze ahol Bernie feltűnik, ott előbb utóbb valakit megölnek, s bár ezúttal nem ő az elsődleges gyanúsított, a rendőrségnek elkél a segítség a valódi tettes elkapásában, főleg, ha egy barát is érintett az ügyben. Ezért hát kedvenc betörőnk ismét elkezdi felgöngyölíteni a szálakat társaival, hogy egy bűnös se maradhasson büntetlenül - Barnie-n kívül.

Trónok harca - könyv és sorozat

Végre én is nekiláttam a híres és igen terjedelmes könyvsorozat olvasásának. Az első könyvet azonban csak a sorozat ehhez tartozó évadja után kezdtem el, így legalább össze tudom őket hasonlítani érdemben.
Egyik ismerősöm kérdezte tőlem, ugyan miért olvasom el az első könyvet, a sorozat teljesen lefedi ennek a történetét. Ez teljesen igaz, a könyv olvasásakor nem ért egyszer sem az író munkájára amúgy jellemző "hu b*meg" érzés, ennek ellenére örülök, hogy még is így döntöttem, mert a könyvben sok a történet mögötti tartalom, amit filmen nem is lehet megvalósítani (narráció nélkül). Itt gondolok a karakterek gondolataira, személyes vívódásukra, ami a jó színészek miatt azért kapott szerepet, de nem regény szinten.

A Trónok harca George R. R. Martin Jég és tűz dala sorozatának első kötete, és a felvezető jelleg jellemző rá. A könyv kezdetén egy viszonylag stabil, idilli állapot uralkodik a világban, a könyv előrehaladtával azonban sűrűsödnek a rossz előjelek, egyre több titok és ármány üti fel a fejét, "Közelít a tél". Fontos tudni az olvasók által összeállított használati utasításról, miszerint ne szeresd meg egyik karaktert sem, mert előbb utóbb ahogy az életben is, mindenki meghal. Továbbá ne nagyon keress semmire az interneten a könyvekkel kapcsolatban, mert valószínűleg véletlenül belebotlassz egy amúgy meglepetésbe (fordulatokban nagyon gazdag a regénysorozat).

A karakterek nagyon jól kidolgozottak, senki sem típusosan gonosz, mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai. Számomra az egyetlen igazán negatív karakter Sansa, Ned lánya. A történet szerencsére a politikai csatározás mellett nem hanyagolja el a humort sem, helyenként a szituáció szüli, néha a gondolatok menete, leggyakrabban pedig Tyrion, a nemesi származású és léha életet élő törpe, akinek szarkasztikus megjegyzései legalább egy mosolyt mindig elértek nálam. Nagyon jó olvasási élmény volt, egy kis pihenő után folytatom is a következő résszel.

Áttérve a sorozatra, ami az egyik kritikus pont szokott lenni a filmfeldolgozásokban az a jelenetek kihagyása, ami által a történet kevésbé lesz kerek, és ami általában az idő hiányának tudható be. Egy sorozatban ez szerencsére nem probléma, s így lényegében sikerült a teljes könyvet a képernyőre vinniük hiány nélkül. A másik ilyen dolog a látvány megvalósítása, hiszen minden olvasó a saját módján képzelni el a helyszíneket, szereplőket. A színészi gárda szerintem tökéletesen eltalált, attól függetlenül is, hogy azért helyenként jóval idősebbek az általuk megformált karaktereknél. A helyszínek pedig a lehetőségeknek megfelelően lettek átalakítva, ha valamit olcsóbban és szebben meg tudtak oldani a saját módjukon az eredetire törekvés helyett, azt meg is tették, de szerintem ez nem vont le az élményből. Az pedig külön tetszett, amikor Tyrion csatába indul, és míg a könyvben harcol, a csata megjelenítését a sorozatban egy ütős poénnal kerülték el.

A tanulság az, hogy a következő könyvet hamarabb elkezdem, mint a sorozat folytatásának nézését, de az sem fog magára sokáig váratni. A kettő külön, együtt, és mindenhogyan nagyon jó. Azért a fantasy stílusát kell hozzá kedvelni, de ha az megvan, akkor csont nélkül bevállalandó mű. Szerintem.

Richard Gordon: Miből lesz az orvosdoktor?

A karácsonyi ajándékba kapott könyvek egyike volt ez. Az apropója, hogy magam is orvosi egyetemre járok, mint Richard Gordon tette ezt a második világháború után nemsokkal Angliában.  Az orvostudomány azóta bár sokat fejlődött, ám az egyetemi élet, amiről ez a regény szól, mindig hasonló marad.

Az író már az elején leszögezi, hogy a történet szereplői mind kitaláltak, soha nem is léteztek, ami az olvasóban rögtön tudatosítja az ellenkezőjét. A regény nagyon humoros, hiszen a hallgatók örök érvényű tulajdonságaira épül, mint a vizsgázók különböző alaptípusai, vagy a tanulás és a bulizás közti választás dilemmája. Aki volt már egyetemista, valamelyik szereplőben biztosan magára ismer.
Persze a vizsgáztatók/tanárok mellett sem halad el szó nélkül, hiszen ők is szerves részei az egyetemnek. Nekem a kedvencem a sebész oktató volt, aki hentesként bánt a betegekkel, majd mikor nála diagnosztizáltak rákot, műtétet nem vállalva nyugdíjba ment.

A könyv másik nagyon jó tulajdonsága, hogy mivel célja a szórakoztatás, az orvosis lét pozitívumait helyezi a középpontba, negatívumait pedig a viccek áradatába rejti, így mindenkinek élvezetes lehet olvasni, s még én is kedvet kaptam az egyetemhez :).
Ha valaki véletlenül találkozik ezzel a könyvvel, feltétlenül olvassa el ezt a rövid kis regényt, talán még a sok életigazság egyikét amiket tartalmaz meg is szívlelheti.
5 Páterből én 5-öt adok rá.

Jeffrey Stone: A hajnal trilógiája

Leon Silver ismét visszakerül Cherubion különös világába, amely távolléte alatt gyökeresen megváltozott. Régi szövetségese és szerelme eltűnt az idő homályában, így kénytelen új barátságokat kötni. De a bizalom Cherubionban könnyen az életébe kerülhet bárkinek, pláne ha a történelemben oly fontos karakterről van szó mint Leon. Az amúgy sem rózsás helyzet a régi istenek visszatérésével tovább romlik, és főhősünk ismét tehetetlenül sodródik az eseményekkel.
Izgalmas és jó humorú fantasy, amiben senki sem az, aminek látszik, és ha valaki mégis, az rendkívül gyanússá teszi.

Imre Viktória Anna: Kísértés Rt.

„Arcára és ezüstös hajára rákenődött egy kevés vér Phaniel köpenyéről, és ettől úgy festettek ők ketten, mintha egy nagy, boldog családnak ugyanazon elmebeteg ágáról származnának.”

Humoros regény a meny és a pokol küzdelméről egy lélek felett Londonban, magyar írónő tollából. Kell ennél több?